"Miért kérded?" [ Első fejezet, Hatodik rész ]

* Niall szemszöge *

Itt van Kristi. De Zayn sehol. Egyáltalán miért van itt? Mindegy. "Csak mosolyogj Niall. Nem lesz semmi baj." Próbáltam magam nyugtatgatni ezzel. Nagyjából sikerült.
- Zayn Alexával van. Gondolom ott is marad. - szólt közbe a kínos csendnek a lány.
- Igen. - bólogattam mint a kiskutyák. - Akkor. Most itt fogsz aludni? - kérdeztem.
- Ha nincs más választásom. - mosolygott. Én csak bólogattam. Szerencsére nem dupla ágy van.

- Felhívom a srácokat, hogy nem-e mennénk el kajálni valahova. Ok? - ajánlottam fel.
Kristi csak bólogatott.
Pár perc alatt lebonyolítottam. Végül is Harry, Louis és Eleanor jönnek. A kérdés, hogy Kristi is jön.
- Te nem jössz? - kíváncsiskodtam.
- Miért is ne? Én is kajás vagyok most. - nevetni kezdett, ami nekem tetszett.

Lementünk a mozi elé. Ott taliztunk mind.
Mikor már a csapat megvolt megbeszéltük melyik étterembe megyünk. Nekem már korgott a gyomrom.


* Alexandra szemszöge *

Inkább itthon maradnék, mert nem igen akarok semmit csinálni. Nem akarok emberek közt lenni, nem akarok emberek közé menni. Csak egy magam és Zayn. Igen. Az én házisárkányom. Ő közben a másik ágyon ülve böngészgette a laptopot.
- Mit csinálsz? - kérdeztem fél-, majd egy egész nagy mosollyal a végén.
- Á. - legyezett. - Csak keresek valamit, amit nagyon meg akarok neked mutatni. - gondolom megtalálta, mert fel is pattant, és mellém huppant le a géppel az ölében. - Nézted az X-Factort? - mikor volt már az??
- Amiben ti voltatok? - kérdeztem. - Nem. Nem nagyon szoktam nézni ilyen 'baromságokat'. Már bocs. - pusziltam meg.
- Kösz. Ez kedves. - bólogatott, majd összehúzta a száját. - Na mindegy. Itt van egy akkori kép rólam. Mond meg a véleményed. Csak ne harapj. - nevette el magát.
Az ölembe kaptam a szerkezetet, majd nézegetni kezdtem. Hol a képet néztem, hol pedig a mellettem fekvő srácot. Az arc vonalakat néztem. Vizsgálgattam. - Mint ha 16 lettél volna. - nevetésbe kezdtem.
- Szint' kedves. - ismét azt az arc mimikát ábrázolta. - Na de most komolyan.
- Komolyan? Most férfiasabb vagy. Ne vágassad le a hajad szerintem. Meg a borostád. - simítottam végig az arcán a kezem. - Ne nagyon piszkáld. - mosolyogtam. Ő megcsókolt, mire én vissza.

"Éhes vagyok. Még is csak el kellett volna menni." - a hasamat fogtam, mire Zayn is felfigyelt. Hangosan korgott a gyomrom.
- Ez ellen tenni kell valamit. - pattant fel az ágyról. Mellém jött, a kezemet megfogta, majd felhúzott.
Abban a pillanatban elkezdett táncoltatni. Végül is csak ugráltunk. De én elmenekültem előle.
Felvettem egy pulcsit, mert láttam, hogy nincs valami jó idő. Siettem, mert Zayn már a nyomomban járt.
Kimentem a szobából, és becsuktam az ajtót. Kicsit nagyon csattant. Kinyitotta az ajtót, és feltette a kezét.
- Feladom. - nevetett fel - Te győztél. Hova vihetlek vacsizni?
- Nem kell. Meg elégszem én a Hotel kajával is. Nem kell rám költekezned. - mosolyogtam, majd nem hagyta, hogy itt kajáljak. Megölelt hátulról, majd összekulcsolta a kezét. A liftben is ugyanabban a pozícióban voltunk. Azt a szegény öreg nénikét sajnálom. Azt hitte szegény, hogy elraboltak. Olyan rémülten nézett rám.
Elmentünk egy rejtett helyre, ami olyan privát. És csak a celebek ismerik a helyet.
Bementünk, asztalhoz ültünk. Kijött a pincér srác. Helyes volt. Lesütöttem a szemem.
Zayn egyből megpillantotta a reakciómat, és közelebb húzódott hozzám, megfogta a kezem jelezve azzal, hogy foglalt vagyok, és, hogy az övé.Én ezen is elpirultam.
- Én - kezdtem bele - halat kérnék, köretnek rizst. - mosolyogtam.
- Én pedig steaket. félig átsütve, köretnek én is rizst. - Zayn rendelése.
- Üdítőt, vagy valamit esetleg? - ajánlotta.
Zaynnel egymásra néztünk, "Not Bad" arcot vágtunk, és mondta:
- Két Cola? - nézett a pincérre, majd rám. Én bólogattam, hogy jó lesz.

* Vacsi után *

Mind a ketten kipukkadunk. Annyira teleettük magunkat. Mi lehet a többiekkel?
- Finom volt a vacsi? - egy félmosolyt villantott a házisárkányom.
Bólogattam, jelezve, hogy minden príma volt.
Vissza mentünk a hotelbe, be a szobába.
Én levetkőztem - persze Zayn előtt, mert nem zavart, hogy ott van, meg nem is nagyon vettem észre... és úgy is háttal voltam neki - és bementem a fürdőbe lezuhanyozni.
- Siess! Utánad én jövök! - a hangjából ítélve egy kerek mosolyt azért tett a végére.
Amilyen gyorsan, olyan sebességgel tusoltam. Már kiléptem a kabinból, amikor nyílni kezdett az ajtó. Gyorsan magam köré tekertem a törölközőt.
- Te nem vagy normális! - nevetve ordítottam rá.
Ő csak huncutul mosolygott, majd a tükör elé léptem. A hajamat kifésültem, amire már rá fért.
Majd azt hallottam, hogy elkezdett énekelni. Mosolyogni kezdtem, majd kiléptem a fürdőből.
A szobában odaléptem a szekrényhez és kikaptam belőle egy bő pólót meg egy rövid nacit. Igaz kb. úgy nézhettem ki, mintha nem lenne a rövid ujjú alatt semmi. Eszméltem, hogy Zayn itt alszik, és nincs miben aludnia. Előkotortam még egy bő felsőt a vendégnek. Gondoltam még tusol, szóval belépdeltem a fürdőbe halkan. A felsőt leraktam a mosdó szélére, majd ismét visszamentem. Az egyik szimpla ágyra feküdtem, majd nyújtózkodni kezdtem rajta. Fáradt voltam már, szóval a takarót is magamra húztam. A telefonomért nyúltam és kerestem rajta egy játékot. Nem találtam viszonylag semmi érdekeset. Szóval szó-keresőztem.
Azt is egy idő után meguntam. A telefont visszahelyeztem az ezelőtti helyre.

- Köszi a pólót. - mosolygott Zayn, majd lehuppant az ágyamra. Utána felcsúszott mellém.
- Te mit csinálsz? Félsz egyedül aludni? - nevettem el magam.
- Aludhatok veled mami? - kisfiús hangon kérdezte. Tudtam, vagyis sejtettem, hogy akar valamit.
- Nem kicsi fiam. Legyél szíves a másik ágyban aludni. Úgy gondolom, hogy elég nagy vagy már ahhoz! - mint egy igazi anya. Ezen a mondatomon elnevettem magam ismételten.
- De kérleeek! - könyörgött. Lelöktem az ágyról, szó szerint. Elég nagyot koppant, de nem esett baja. Lenéztem az ágyról és láttam rajta, hogy nem adja fel. Nevetni kezdett. Mikor rám pillantott egy huncut mosolyt villantott, majd visszamászott hozzám.
Lerántotta rólam a takarót, majd támadó pozícióba helyezkedett el. Tudtam mit fog csinálni. Meg akar csikizni. De nem lesz semmi esélye, ugyan is én nem vagyok csikis. Háhá!
Próbálkozott. Felnevettem, de nem azért mert csikis voltam, hanem mert az erőlködése láttán. Bárki más elmosolyodott volna annak láttán.
- Na jó. Mit szeretnél? - feladtam magam.
- Egy ágyban aludni. Veled. - félmosolyt csillantott.
- Semmi más? - kérdeztem. - Biztos?
- Alex. Ha nem akarod, akkor nem kell. Amúgy is... nem kéne egyből a kapcsolatunk elején. - próbált Zayn tiltakozni, de a szemén láttam, hogy mennyire akarta.
- No ha nem, hát nem.
Elfordultam, majd a másik irányba nézve huncutul kezdtem el mosolyogni. Nem a következő reakcióra számítottam. Zayn hátulról átkarolt, magához szorított, védelmező karjában biztonságot éreztem.
A kezem a karján végigsimítottam, majd az ujjai közé dugtam a sajátjaimat. Úgy voltunk.
Még azon járt az agyam, hogy Zayn olyan mint egy hűséges kutya. Ő is védelmez, és mindig veled van. Szeret téged. Ő az én farkasom. Persze a házisárkányom is.
E gondolkozás után döntöttem úgy, hogy mindent kiürítek, kidobok az agyam szemetesébe, a jegyzeteimet elrendezem egy külön helyre, a képeket elrakosgatom. És alszom.

* Reggel 7 *

Ugyanabban a pozícióban aludtam el, mint tegnap este. Még mindig Zayn karját fogtam. Mosolyogni kezdtem. A fiú szuszogására lettem figyelmes, szóval levágtam, hogy még mindig csendesen szunyókál.
A karját leemeltem magamról, maga mellé tettem, majd kimásztam az ágyból. Arra gondoltam, hogy megörökítem a pillanatot. A telefonomat kaptam a kezembe, és lefotóztam. Vidámság áradt szét a testemben. Aztán hívott a természet. Kimentem, letusoltam, mert melegem volt. Felkaptam egy neon-zöld színű trikót, rá egy fél vállas szürke színű felsőt, amin egy bagoly pózolt, szint úgy zöldben. Egy koptatott, rövidszárú farmer nacit vettem fel, ami kb. a combom közepéig ért. Az ablakot kinyitottam (szerencsére ez egy olyan szoba), és megállapítottam, hogy tök jó idő van. Szóval nem kellett átöltöznöm.
Egy kis táskát vettem magamhoz, a telefonomat és a pénztárcámat raktam bele. Kiléptem az ajtón, ügyeltem rá, hogy jól zárjam be. Lifttel mentem a földszintre, majd a kulcsot is zsebre vágtam. A hotelből kitérve kaptam észbe, hogy nem hagytam üzenetet Zaynnek. Gyorsan írtam neki:

 "Reggelt! :) Lemegyek egy kávézóba reggelizni. Gondolom te egyből mennél stúdiózni. Kulcsot az ágy melletti szekrényen hagytam, Kristi adta még az este."

Elküldtem az üzit, és kerestem egy csendes helyet reggelizni. Rá is bukkantam.

* Harry szemszöge *

"Reggel negyed nyolc körül. Fel kéne kelni." -reggeli első gondolkodásom.

Kikászálódtam az ágyból, majd a fürdőbe mentem. Utána vissza a szobába. Kikaptam belőle egy szokásos cuccot. Fehér póló, fekete farmer, fekete cipő. Mikor ezeket felkaptam, korgást éreztem.
Éhes vagyok. Arra gondoltam, hogy enni kéne valamit. A hotel kaják nem a kedvenceim. Itt biztos nem ehetek.
- Na Harold. - mondtam magamnak mikor az ajtót nyitottam.

*****

Egy kávézóban ültem le, nem volt valami zsúfolt. Beültem és kértem egy kávét, és egy szendvicset.

Babrálgatni kezdtem a telefonomat, majd azt hallottam, hogy valaki húzza a széket a közelemben. Felnéztem, és kiderült, hogy valaki mellém ült. Jobban megnéztem, mert csak oda pillantottam. Alexa az. A telefont zsebre vágtam.

- Leülhetek? - mutatott a már alatta lévő székre.

Összehúztam a szemem, majd halkan nevetni kezdtünk. 

- Akkor igen. - bólogattam. - Mit keresel itt? Miért nem vagy a stúdióban? 

- Tudod a tegnapi vacsi nem nagyon sült el jól. Mostanra már nagyon éhes lettem. Amúgy is 10-kor kell bemenni.... kérsz valamit? - ajánlottam.

- Kösz nem, már rendeltem. - mosolygott, majd elővette a telefonját. Mosolyogni kezdett, nem tudtam mit néz. Egy gyors mozdulattal kikaptam a kezéből a telefont, de óvatosan, hogy annak ne essen semmi egyéb baja. Meg pillantottam a képet.

* Alexandra szemszöge *

- Hé, add vissza! - kapkodtam a mobilomért. 

Mikor Harry is megnézte, lehervadt a szájáról a mosoly. 

- Zayn veled aludt? - adta vissza a telefont. 

- Miért? Netán baj? - faggattam, fél szemöldökömet fel húzva.
A göndör hajú fiú nem válaszolt. Én csak megrántottam a vállam.
Nem sokkal később hozták ki amit kértünk. Megettük.
- Figyelj, nem jönnél át hozzám? - kérdezte.
Gondolkoztam. Azon, hogy végül is mi volt ez a reggeli esemény a telefonommal.
- Jó. De Zaynnek mindenképpen írok. - mosolyogtam rá, majd a telefonomat pötyögtem.
- Gyere, erre van a kocsim. - próbált sietni, mert már egy rohanó tömeget pillantott meg. Beszálltam a kocsiba, lebuktam egy kicsit, hogy ne lássanak, és ne ítéljenek el engem ezek az őrültek. Harry a fejemre dobott egy kisebb rongyot, azzal is takarva engem.

*****

Leültem az ágyra. Ledőltem rá, majd éreztem benne Harold szagát. Nem mondanám, hogy jó volt, azt sem, hogy rossz. Nem tudok rá megfelelő szót keresni. Így hát tűrhető. 

Közben a takarót gyűrtem meg kicsit. Nyújtózkodtam rajta, majd felültem. Harry nézett, majd elvigyorodott. 

- Most mi van? - tettem fel neki a kérdést egy nagy mosollyal a végén.

- Semmi. Csak.... ez vicces volt. - nevetett el, majd a földre nézve beletúrt a tincseibe. - Zaynnel, hogy álltok? 

- Miért kérded? - felfüggesztett szemöldökkel néztem rá. - Ha ennyire tudni akarod, hát legyen. Zaynnel ugye már egy jó hosszú ideje ismerjük egymást, - bólogatott - szinte minden nap együtt voltunk, mikor a házimat csináltam akkor abban is segített. Jól éreztem vele magam. Mostanra kiderült, hogy tetszem neki. És én mivel ekkora barom vagyok, - na itt fel is nevettem - a "legjobb baráti zónából" kilépve tértem be a "barát&barátnő" zónába. - rövidre vágtam. Végül is ez a " tartalom ".
Harry csak bólogatott. Nem nagyon foglalkoztam vele. Biztos fáj neki, hogy jelenleg ő neki nincs senkije.
- Na. Fel a fejjel Harold. Biztos te is találsz valakit. - böktem oldalba.
- Biztos. - biccentett.
- Jól van. Asszem inkább megyek, még nem is tanultunk Kristivel. - sóhajtottam.
Emlegetett szamár. Pont ő hívott.

- Szia! Mikor akarunk tanulni? - kérdezte mogorván.
- Öhhm. Pillanat és ott leszek. Hol legyek? - most én tettem fel a kérdést.
- Gyere a hotel előtti parkba. Ott várlak. - utasította.
- Értem főnök! - határozottan szóltam vissza a telefonba, majd letettük.

Harry is már menne próbára, szóval vállalta, hogy elvisz odáig. Rendes volt tőle.

Kiszálltam a kocsiból, az ajtóban állva intettem neki. Elhajtott utána mellettem, én meg beballagtam a fák sűrűjébe. Végül is a parknak a közepén pillantottam meg Kristit egy padon ülve, ahogy egy könyvet lapozgat. Nem akartam tanulni, szóval lassan lépkedtem a cél felé.
"Még mindig nem vett észre. EZAZZ!" -gondoltam magamban. De ez nem tartott sokáig. Rögtön felpillantott, majd intett, hogy menjek gyorsabban. Leültem mellé, és elkezdtük bújni a könyveket.