* Este *
Már mindenki fáradt. A srácok elénekelték azoknak a daloknak egy részét, amit ők énekelni fognak a turné első koncertjén.
Én elmentem aludni, de akkor még javában énekeltek.
Nem tudom mikor került mellém vagy körém bárki is.
Arra keltem reggel, hogy megérkeztünk a Hotelba ahol Harry fog lenni. Majd nem sokkal később abba, ahol Liam lesz Daniellel, majd utána oda ahol Lou Ellel, majd ahol Niall és Zayn.
Szomorú. Nem tudok együtt lenni Zaynnel. Na mindegy. Legalább a legjobb barátnőmmel lehetek. Nem leszek egyedül. Végül is kiderült, hogy ugyan abban a szállodában fogunk aludni, mint Zayn meg Niall, csak pár emelet lesz köztünk.
A mi szobánk Kristivel valami csoda szép. Sárga és narancssárga színekben pompázik az egész szoba.
Külön-külön ágyunk egymás mellett van, azok fehér huzatosak. Az ágyak közt van egy kis szekrény.
Van 2 gardrób. A fürdő kicsi, de megleszünk vele. Úgy sem életünk végéig leszünk itt.
Kipakoltam azokat a dolgokat amiket majd használni fogok a koncerthez. Délután négytől tart majd hatig. Két órán át énekelni. Na mindegy.
Amint kész voltam Kristivel kulcsra zártam a szoba ajtót, majd Niallék szobájához siettünk. Csukjában voltunk, hogy ne nagyon ismerjenek fel. Meg poénnak is vettük.
Bekopogtunk.
- Sziasztok. Mi ez a kapucnizás? - nézett viccesen Niall majd elnevette magát.
- Szia Szöszi. - túrt bele a hajába Kris, miközben betértünk a szobába és levettük a fejünkről a csukját.
- Poénnak vettük az egészet. Mint ha üldöznének. - nevettem fel.
Leültem az ágyukra. Nekik is ugyan olyan a szobájuk, csak nekik több sárga van, mint narancssárga. A miénkben fordítva van.
- Milyen a szobátok? - kérdezte Zayn.
- Ilyen. - tártam szét a karom.
- Mármint úgy értem, hogy tetszik? - huppant mellém.
- Egész jó. A fürdő kicsi, de egy kis időre jó lesz. - mosolyogtam.
Megöleltük egymást, én szorosan öleltem magamhoz, majd Zayn a hajamba nyomott egy csókot.
* Kristi szemszöge *
Olyan szép párost alakít Zayn meg Alexa.
- Niall. Beszélhetnénk? - félre hívtam az ír fiút, mosollyal az arcomon.
Bevonultunk a fürdőbe, ami nekik persze, hogy nagyobb.. Na mindegy.
- Mit szeretne, Hölgyem? - kérdezett udvariasan és kiegyenesedve Niall.
- Hagyjad már. - löktem meg a mellkasánál, majd nevetni kezdtünk. - Csak az.. hogy. - nem akartam kibökni. Nem rég még úgy voltunk ezzel az egésszel, hogy csak barátok maradunk. Inkább hagyom. - köszi a meghívást. Biztos jót fogunk együtt mulatni.
- Á. - látszott az arcán, valami mást szeretett volna hallani. - Remélem is.
Kimentünk a fürdőből.
- Srácok. Nincs kedvetek elmenni valahova? - kérdezte Zayn.
- Tanulnunk is kéne. - mondtam.
- Igaz. - helyeselte Alexa. - Majd utánatok megyünk. - vágta rá. - Hívj, hogy hol lesztek. - adott neki egy csókot, majd ő is egyet. Kiléptek az ajtón. Utólag csak azt hallottam, hogy Zayn Harryt hívta.
* Alexandra szemszöge *
Elővettük a könyveket, majd elkezdtünk tanulni. Arra gondoltunk, hogy követük az órarendet. Először Kémia. Upsz. Kísérletezni nem fogunk tudni. Na mindegy. Azért a leckét át vettük.
Majd utána Matek. Na ezzel elment egy kis idő. Mondhatni egy óra. Aztán Angol. Ez hamar elment.
Két torna óra. Az kilőve ugyebár. Nem fogok én itt ugrálni mint egy idióta.
Aztán uccsó óránk Biosz lett volna. Azt is átvettük. Ez elment kb. 3 óra alatt.
Mikor végeztünk le mentünk a pizzériába, és vettünk egy pizzát. Azt megettük. Visszamentünk a szállodába. Akkor hívtam fel Zaynt.
Nem vette fel. Kristi hívta Niallt, neki felvette.
- Hol vagytok? Zayn mért nem vette fel Alexnek? - faggatózott. Kihangosította, szóval én is hallottam.
- Zayn találkozott valami haverjával. - mondta.
- Hogy hívják? - kérdezett Kristi.
- Blake. - ahogy ezt mondta. Blake mint lány, vagy Blake mint fiú? Bár gondolom fiú. - Gyertek a mozihoz. Itt vagyunk.
Elindultunk. Nem tartott sokáig amíg megtaláltuk őket.
Mikor megláttam, hogy Zayn egy lányt ölelget, úgy éreztem valami fojtogat.
Én megálltam tőlük messze. Egy darabig figyeltem őket, majd Kristi visszajött értem.
- Alexa. Figyelsz? - legyezte előttem a kezét, amire reagáltam, és tovább mentem. Persze ő is besegített, mert a kezemet fogta, és maga után rángatott.
Integettem a srácoknak, majd arra gondoltunk, hogy mozizni megyünk.
Beültünk. Zayn nem ült mellettem. Ő a mellett a Blake mellett ült. Így hát Harry mellett ültem.
A popcornos zacskóba nyúlkáltam, és morzsoltam mérgemben a szemeket.
- Mi a baj? - kérdezte Harold.
Én továbbra is morzsolgattam.
- Hallod? - fogta meg a kezem. - Zayn?
Ráztam a fejem. Pedig Zayn volt az oka.
Láttam, hogy egymáshoz bújnak. Na akkor volt elegem. Harry ölébe nyomtam a kukoricás zacskót, majd leléptem. Haza fele vettem az irányt. Harry utánam jött.
- Alexa. Várj már! - próbált utolérni. Persze a rajongók nem hagyták őt.
Ott hagytam, nem érdekelt semmi. Haza mentem. Vagyis a szállodába. Át öltöztem, majd az ágyba bújtam, és magamra húztam. Mondhatni. Elég féltékeny típus vagyok. A telefonomat vettem magamhoz. Felhívtam anyát.
- Szia anyu. - szóltam bele rekedtes hangon.
- Szia kincsem. Mi baj? - gondolom hallotta, hogy gond van. Anya mindig tudja, hogy érzek.
- Haza akarok menni. - sírtam bele.
- Miért? Ha már elmentél velük, akkor maradj is ott.
- Megpróbálom. - kinyomtam.
Letettem a kis szekrényre a telefonomat, majd elaludtam.
- Alexa. - rázott meg valaki. - Mi történt? - kinyitottam teljesen a szemem. Láttam, hogy Harry van itt. - Ne ijedj meg. Kristina engedett be.
- Menj el. Kérlek. - kérleltem, hogy hagyjon magamra. Visszahúztam a fejemre a takarót.
Harry engedelmeskedett. Kiment a szobából, és békén hagyott.
Kopogást hallottam. Nem érdekelt, kopogjanak.
Mikor már elég hosszadalmasan dübörgött az ajtónál valaki kikeltem az ágyból, és "eltorzult" fejjel nyitottam ki. Remek.
- Harry mondta, hogy elmentél.
- Netán baj? - ültem vissza az ágyra. - Láttam Zayn. Nem vagyok hülye.
- Tudom. És sajnálom. Blake egy őrült lány. De tudnod kell valamit. - sütötte le a szemét.
- Nem akarom tudni jó? Inkább menj innen. - mutattam az ajtó felé.
Ő mosolyogni kezdett. - Blake a lányokat szereti.
Ledöbbentem. Először megkönnyebbültem. Másodszor, felmerült bennem az a kérdés, hogy akkor mér bújtak össze.
- Akkor miért bújtatok össze? - könnyed tekintettel kérdeztem.
- Mondtam, hogy őrült. - nevetett.
- De akkor miért nem mellém ültél? - na ez az a kérdés, amire egy nagyon jó kifogást kell kitalálnia.
- Hát.. az úgy volt, hogy.... - gondoltam. Unott arcot vágtam. - Melléd ültem volna, csak arra gondoltam, ha Harry veled lesz egy darabig, akkor nem érzi magát egyedül. - most ez komoly?
- Aha. Értem. - tettetem magam - Szóval. Ezt úgy értsem, hogy csak úgy odadobsz Harrynek engem? Szóval neked én csak egy adag hús vagyok, Harry pedig hiéna? Ezt nem gondoltad át teljesen. - emeltem fel a hangom.
- Nem tudom megfogalmazni. - lapított. Lapított mint légy a falon. - Ha nem vetted volna még észre Harry csak veled beszéli meg ezeket a dolgokat Alexandra. - ő is felemelte a hangját.
Ekkor megtört bennem a mécses. Sírva fakadtam. Nem tudom miért, elmondani sem bírom. Nem értem magam. Zayn csak állt. Fagyottan állt előttem. Miközben én sírtam. És össze roskadtam.
- Zayn. Az első vitánk. - törtem meg a percnyi csendet, mikor meg bírtam szólalni. - Ezért nem akartam járni veled.
- Ne mondj ilyent. - ugyan olyan hangon beszélt. - Legalább ezen is túl estünk.
Felmásztam az ágyamra, a takarómat ismét magamra húztam.
- Nem bírom, ha az ember vitázik valakivel. Ha csak látom vagy hallom, akkor is azt érzem...,hogy én vagyok a hibás. Fogalmam sincs miért van ez. - bámultam magam elé.
Zayn az ágyam szélére ült. Még sosem látott ilyennek. Hogy összetörtem. A darabjaim a szoba minden sarkában szétszóródtak. Neki kell összeraknia. Egy kisebb feszkótól is felrobbanok, és darabokra szakadok.
- Ne sírj. Nem a te hibád. Csak.. semmi nem a te hibád. De nem bírtam elviselni, hogy Harry mindig ennyire maga alatt van. Nem ismeri senki. Rajtunk kívül. Folyamatosan ordibálunk egymással. A koncerteken vagyunk újra a régi banda. De próbákon is... ott is folyamatosan a vita megy. Volt amikor Liammel bunyóztak össze. - mondta csendesen Zayn. Ekkor közelebb ült.
- Én nem is... - ekkor észbe kaptam. Én vagyok az a lány, aki megtöri Harryt. Mint pl. Zayn az a srác, aki megtört engem. - felejtsük el ezt az egészet. Az lesz a legjobb. Még ma átmegyek Harryhez. Átvinnél? Nem tudom az utat. - felnevettem.
Rendbe szedtem magam, majd elindultunk.
Nem olyan sok idő alatt odaértünk.
Zayn kitett ott, ahol Harold szállt meg, majd elment. Én beballagtam, a recepción megkérdeztem, hogy melyik szobában száll meg. Titkos néven jelentkezett be, George Simon néven.
Felmentem, és kopogtattam.
- Szia Harry. - köszöntem.
- Gyere be. - fagyott tekintettel nézett. - Mit keresel itt?
- Segítek. - pislogtam egyet.
- Miben?
- Csak segítek. A végén kiderül majd, ha sikerülni fog. Észre fogod venni.
Leültünk és elkezdtünk beszélgetni. Óvatosan a felől kérdeztem, hogy mi megy a One Direction hétköznapi életében. Egy részét tudtam, ugyan is Zayn elárulta. Elmesélte bővebben. Volt időm, szóval végig hallgattam.
Meg kíváncsi is voltam rá.
- És ez mióta megy? - kérdeztem.
- Már 3 hónapja. - a földre nézett. - Nem tudom miért kezdtem el ezt az egészet. Én vagyok a hibája tudom. Nem kell mondani. Már rossz elviselni, hogy mindenki talál magának jó csajt, csak én nem. Ettől mindig kilógok a csapatból.
- Hogy te ne találnál? A buszon is ezt mondtam. És most is elmondom. Te bárkit megkapnál Harry. Csak várd ki. Légy türelmes. - megöleltem.
Abban a pillanatban megtört. Ez kellett már neki. Tudtam, mert ez mindig segít.
- Semmi baj. - nyugtatgattam.
- Köszönöm. Jó haver vagy. Adott egy puszit az arcomra, az ajtóban állva, majd becsukta előttem. Én vissza a kapucnit, felhívtam Zaynt, hogy jöjjön értem.
A kulcsokat leadtam a recepción, majd kint vártam.
Hamar ideért.
Amikor beszálltam a kocsiba kérdezősködni kezdett.
- Sikerült?
Mosollyal az arcomon közöltem vele - Igen!
Azonnal a szállás fele vettük az irányt.
- Ma nem kell próbálnotok? - kérdeztem.
- Nem. Majd holnap reggel. Holnap reggel bemegyünk a stúdióba.
Bólogattam. Végül is csak holnap lesz az első koncert.
- Egész jó. A fürdő kicsi, de egy kis időre jó lesz. - mosolyogtam.
Megöleltük egymást, én szorosan öleltem magamhoz, majd Zayn a hajamba nyomott egy csókot.
* Kristi szemszöge *
Olyan szép párost alakít Zayn meg Alexa.
- Niall. Beszélhetnénk? - félre hívtam az ír fiút, mosollyal az arcomon.
Bevonultunk a fürdőbe, ami nekik persze, hogy nagyobb.. Na mindegy.
- Mit szeretne, Hölgyem? - kérdezett udvariasan és kiegyenesedve Niall.
- Hagyjad már. - löktem meg a mellkasánál, majd nevetni kezdtünk. - Csak az.. hogy. - nem akartam kibökni. Nem rég még úgy voltunk ezzel az egésszel, hogy csak barátok maradunk. Inkább hagyom. - köszi a meghívást. Biztos jót fogunk együtt mulatni.
- Á. - látszott az arcán, valami mást szeretett volna hallani. - Remélem is.
Kimentünk a fürdőből.
- Srácok. Nincs kedvetek elmenni valahova? - kérdezte Zayn.
- Tanulnunk is kéne. - mondtam.
- Igaz. - helyeselte Alexa. - Majd utánatok megyünk. - vágta rá. - Hívj, hogy hol lesztek. - adott neki egy csókot, majd ő is egyet. Kiléptek az ajtón. Utólag csak azt hallottam, hogy Zayn Harryt hívta.
* Alexandra szemszöge *
Elővettük a könyveket, majd elkezdtünk tanulni. Arra gondoltunk, hogy követük az órarendet. Először Kémia. Upsz. Kísérletezni nem fogunk tudni. Na mindegy. Azért a leckét át vettük.
Majd utána Matek. Na ezzel elment egy kis idő. Mondhatni egy óra. Aztán Angol. Ez hamar elment.
Két torna óra. Az kilőve ugyebár. Nem fogok én itt ugrálni mint egy idióta.
Aztán uccsó óránk Biosz lett volna. Azt is átvettük. Ez elment kb. 3 óra alatt.
Mikor végeztünk le mentünk a pizzériába, és vettünk egy pizzát. Azt megettük. Visszamentünk a szállodába. Akkor hívtam fel Zaynt.
Nem vette fel. Kristi hívta Niallt, neki felvette.
- Hol vagytok? Zayn mért nem vette fel Alexnek? - faggatózott. Kihangosította, szóval én is hallottam.
- Zayn találkozott valami haverjával. - mondta.
- Hogy hívják? - kérdezett Kristi.
- Blake. - ahogy ezt mondta. Blake mint lány, vagy Blake mint fiú? Bár gondolom fiú. - Gyertek a mozihoz. Itt vagyunk.
Elindultunk. Nem tartott sokáig amíg megtaláltuk őket.
Mikor megláttam, hogy Zayn egy lányt ölelget, úgy éreztem valami fojtogat.
Én megálltam tőlük messze. Egy darabig figyeltem őket, majd Kristi visszajött értem.
- Alexa. Figyelsz? - legyezte előttem a kezét, amire reagáltam, és tovább mentem. Persze ő is besegített, mert a kezemet fogta, és maga után rángatott.
Integettem a srácoknak, majd arra gondoltunk, hogy mozizni megyünk.
Beültünk. Zayn nem ült mellettem. Ő a mellett a Blake mellett ült. Így hát Harry mellett ültem.
A popcornos zacskóba nyúlkáltam, és morzsoltam mérgemben a szemeket.
- Mi a baj? - kérdezte Harold.
Én továbbra is morzsolgattam.
- Hallod? - fogta meg a kezem. - Zayn?
Ráztam a fejem. Pedig Zayn volt az oka.
Láttam, hogy egymáshoz bújnak. Na akkor volt elegem. Harry ölébe nyomtam a kukoricás zacskót, majd leléptem. Haza fele vettem az irányt. Harry utánam jött.
- Alexa. Várj már! - próbált utolérni. Persze a rajongók nem hagyták őt.
Ott hagytam, nem érdekelt semmi. Haza mentem. Vagyis a szállodába. Át öltöztem, majd az ágyba bújtam, és magamra húztam. Mondhatni. Elég féltékeny típus vagyok. A telefonomat vettem magamhoz. Felhívtam anyát.
- Szia anyu. - szóltam bele rekedtes hangon.
- Szia kincsem. Mi baj? - gondolom hallotta, hogy gond van. Anya mindig tudja, hogy érzek.
- Haza akarok menni. - sírtam bele.
- Miért? Ha már elmentél velük, akkor maradj is ott.
- Megpróbálom. - kinyomtam.
Letettem a kis szekrényre a telefonomat, majd elaludtam.
- Alexa. - rázott meg valaki. - Mi történt? - kinyitottam teljesen a szemem. Láttam, hogy Harry van itt. - Ne ijedj meg. Kristina engedett be.
- Menj el. Kérlek. - kérleltem, hogy hagyjon magamra. Visszahúztam a fejemre a takarót.
Harry engedelmeskedett. Kiment a szobából, és békén hagyott.
Kopogást hallottam. Nem érdekelt, kopogjanak.
Mikor már elég hosszadalmasan dübörgött az ajtónál valaki kikeltem az ágyból, és "eltorzult" fejjel nyitottam ki. Remek.
- Harry mondta, hogy elmentél.
- Netán baj? - ültem vissza az ágyra. - Láttam Zayn. Nem vagyok hülye.
- Tudom. És sajnálom. Blake egy őrült lány. De tudnod kell valamit. - sütötte le a szemét.
- Nem akarom tudni jó? Inkább menj innen. - mutattam az ajtó felé.
Ő mosolyogni kezdett. - Blake a lányokat szereti.
Ledöbbentem. Először megkönnyebbültem. Másodszor, felmerült bennem az a kérdés, hogy akkor mér bújtak össze.
- Akkor miért bújtatok össze? - könnyed tekintettel kérdeztem.
- Mondtam, hogy őrült. - nevetett.
- De akkor miért nem mellém ültél? - na ez az a kérdés, amire egy nagyon jó kifogást kell kitalálnia.
- Hát.. az úgy volt, hogy.... - gondoltam. Unott arcot vágtam. - Melléd ültem volna, csak arra gondoltam, ha Harry veled lesz egy darabig, akkor nem érzi magát egyedül. - most ez komoly?
- Aha. Értem. - tettetem magam - Szóval. Ezt úgy értsem, hogy csak úgy odadobsz Harrynek engem? Szóval neked én csak egy adag hús vagyok, Harry pedig hiéna? Ezt nem gondoltad át teljesen. - emeltem fel a hangom.
- Nem tudom megfogalmazni. - lapított. Lapított mint légy a falon. - Ha nem vetted volna még észre Harry csak veled beszéli meg ezeket a dolgokat Alexandra. - ő is felemelte a hangját.
Ekkor megtört bennem a mécses. Sírva fakadtam. Nem tudom miért, elmondani sem bírom. Nem értem magam. Zayn csak állt. Fagyottan állt előttem. Miközben én sírtam. És össze roskadtam.
- Zayn. Az első vitánk. - törtem meg a percnyi csendet, mikor meg bírtam szólalni. - Ezért nem akartam járni veled.
- Ne mondj ilyent. - ugyan olyan hangon beszélt. - Legalább ezen is túl estünk.
Felmásztam az ágyamra, a takarómat ismét magamra húztam.
- Nem bírom, ha az ember vitázik valakivel. Ha csak látom vagy hallom, akkor is azt érzem...,hogy én vagyok a hibás. Fogalmam sincs miért van ez. - bámultam magam elé.
Zayn az ágyam szélére ült. Még sosem látott ilyennek. Hogy összetörtem. A darabjaim a szoba minden sarkában szétszóródtak. Neki kell összeraknia. Egy kisebb feszkótól is felrobbanok, és darabokra szakadok.
- Ne sírj. Nem a te hibád. Csak.. semmi nem a te hibád. De nem bírtam elviselni, hogy Harry mindig ennyire maga alatt van. Nem ismeri senki. Rajtunk kívül. Folyamatosan ordibálunk egymással. A koncerteken vagyunk újra a régi banda. De próbákon is... ott is folyamatosan a vita megy. Volt amikor Liammel bunyóztak össze. - mondta csendesen Zayn. Ekkor közelebb ült.
- Én nem is... - ekkor észbe kaptam. Én vagyok az a lány, aki megtöri Harryt. Mint pl. Zayn az a srác, aki megtört engem. - felejtsük el ezt az egészet. Az lesz a legjobb. Még ma átmegyek Harryhez. Átvinnél? Nem tudom az utat. - felnevettem.
Rendbe szedtem magam, majd elindultunk.
Nem olyan sok idő alatt odaértünk.
Zayn kitett ott, ahol Harold szállt meg, majd elment. Én beballagtam, a recepción megkérdeztem, hogy melyik szobában száll meg. Titkos néven jelentkezett be, George Simon néven.
Felmentem, és kopogtattam.
- Szia Harry. - köszöntem.
- Gyere be. - fagyott tekintettel nézett. - Mit keresel itt?
- Segítek. - pislogtam egyet.
- Miben?
- Csak segítek. A végén kiderül majd, ha sikerülni fog. Észre fogod venni.
Leültünk és elkezdtünk beszélgetni. Óvatosan a felől kérdeztem, hogy mi megy a One Direction hétköznapi életében. Egy részét tudtam, ugyan is Zayn elárulta. Elmesélte bővebben. Volt időm, szóval végig hallgattam.
Meg kíváncsi is voltam rá.
- És ez mióta megy? - kérdeztem.
- Már 3 hónapja. - a földre nézett. - Nem tudom miért kezdtem el ezt az egészet. Én vagyok a hibája tudom. Nem kell mondani. Már rossz elviselni, hogy mindenki talál magának jó csajt, csak én nem. Ettől mindig kilógok a csapatból.
- Hogy te ne találnál? A buszon is ezt mondtam. És most is elmondom. Te bárkit megkapnál Harry. Csak várd ki. Légy türelmes. - megöleltem.
Abban a pillanatban megtört. Ez kellett már neki. Tudtam, mert ez mindig segít.
- Semmi baj. - nyugtatgattam.
- Köszönöm. Jó haver vagy. Adott egy puszit az arcomra, az ajtóban állva, majd becsukta előttem. Én vissza a kapucnit, felhívtam Zaynt, hogy jöjjön értem.
A kulcsokat leadtam a recepción, majd kint vártam.
Hamar ideért.
Amikor beszálltam a kocsiba kérdezősködni kezdett.
- Sikerült?
Mosollyal az arcomon közöltem vele - Igen!
Azonnal a szállás fele vettük az irányt.
- Ma nem kell próbálnotok? - kérdeztem.
- Nem. Majd holnap reggel. Holnap reggel bemegyünk a stúdióba.
Bólogattam. Végül is csak holnap lesz az első koncert.
Nincsenek megjegyzések:
Új megjegyzések írására nincs lehetőség.