Reggel mikor keltem Zayn még mindig aludt. Az oldalamról a hátamra feküdtem, a fejemhez vettem a kezem, amit hamar leejtettem az ágyra, majd kifújtam magam.
- Huhh. -vigyorogtam a tegnap estén. Ismét oldalra feküdtem, majd Zayn-re néztem- Szeretlek! -majd egy puszit nyomtam az arcára, amire ő álmában egy laza mosolyt villantott.
A takarót le "rántottam" magamról, majd felültem az ágyon. A tértemre tettem a könyököm, és a tenyerembe temettem az arcom. Még mindig a tegnap estén járt az agyam. Ez a srác... tudhat valamit, hogy ennyire el lettem varázsolva.
Belebújtam a papucsomba, fellöktem magam, majd csoszogva a fürdőszobába mentem. Először ugye hívott a természet, amit elvégeztem. Ezután a tükör elé mentem, a mosdó szélére tenyereltem. Széles mosollyal néztem az arcképemet, ami szintúgy visszavigyorgott. Boldog vagyok. A tegnap este történtek miatt.
A hajamat kifésültem, majd oldalra kötöttem. Az arcomat megtisztítottam, egy szájfényt vittem fel, meg egy kis szempilla spirált. Mást nem. A fürdőből kicsoszogva visszatértem a hálóba, majd ott a mai ruháimat kotortam elő. Egy szürke póló, rá egy lenge neon rózsaszínű "ing", amin egy nagy szürke szív van kék csíkokkal. Nadrágom egy kék, combközépig érő farmer. Cipőm egy bézs színű balett cipő. Ékszereknek csak egy gyűrűt vettem fel, fülbevalómnak egy kis kővel díszítettet raktam a fülembe. Nyakláncom pedig gyöngyökből van. Készen álltam a napra.
Az ágyra pillantottam vissza, ahol még mindig Zayn aludt, de már valamennyire ébren volt, mert láttam, ahogy pislog. Nem akartam zavarni, úgyhogy inkább hagytam tovább szunyálni.
A szobaajtón kilépve ismét a tegnap estére gondoltam.
"Mi van veled Alexa? Nyugodj meg, és ne repdess a boldogságtól. Ez túl feltűnő!" -a kezemmel legyezgettem magam.
"Rég nem láttam Kristit... mi van vele?"-és jött az újabb agyalás.
Megindultam Kristiék felé.
Az ajtajuk előtt megálltam, kifújtam a levegőt, hogy ne áruljam el magam. Kopogtattam. Pár kopogásra kinyílt az ajtó. Niall nyitotta ki.
- Szia, gyere be! -köszöntött széles mosollyal. Úgy látom, nem csak mi mulattunk az este.
- Szia! Krsiti? -érdeklődtem a lány holléte felől.
- Épp a fürdőben. -odalépett az ajtóhoz, és kopogtatni kezdett- Kristiii!
Én halkan nevetni kezdtem, majd leültem az ágyra. Megnéztem az órát: 10:22.
- Kristiii!! -hangzott újra a szőkeség szájából.
- Jól van, itt vagyok már! Mi van?
- Én vagyok. -álltam fel az ágyról, majd közelebb mentem hozzá. Mikor észrevett ő is jött felém.
- Jaj, hát te? -mosolygott- Mesélnem kell valamit!
Megöleltük egymást.
- Akkor én mentem fürdeni... nem zavarok. -mondta Niall "engem nem érdekel" stílusban. De nem érdekelt.
Leültünk egymás mellé az ágyra, majd mesélni kezdett.
- Tegnap Niall elhívott randizni.
- Igen? És hova mentetek? -vártam a válaszát.
- Vacsorázni mentünk. -széles mosollyal közölte velem. Itt még lesz valami úgy érzem.
- És?
- Mi és? -értetlenkedett.
- Nem történt más valami?
- Nem. Mi történt volna?
- Ja. Értem. Semmi. -pedig már azt hittem.. :( :D
Én nem akartam elmesélni neki, hogy mi volt tegnap este nálunk. Kicsit szégyelltem, de csak mások előtt, és nem Zayn előtt. Jó volt meg minden... de úgy érzem, ez nem rá tartozik.
- Veled nem történt semmi izgi? Vagy miért jöttél? -halmozott el egyből két kérdéssel.
- Igazából tanulni jöttem. Meg... -gondolkoztam, hogy elmondjam-e neki- ...már meg sem látogathatom a legjobb barátnőm? -lesütöttem a szemem, persze csak színleltem. -Hallod. Nem kéne tanulni? Igaz, semmi kedvem nincs hozzá az égadta világon!
- Nekem sem. Figyelj. Már sokat gondolkodtam azon... ha tanárok nincsenek, és mi tanulunk... "tanulunk" -helyezte a macska körmöket a levegőbe kijavításként-, akkor... abból nem igen lesz semmi. Lehet, hogy megértjük. De én ott szeretném hagyni a sulit.
- Ez az én barátnőm! -nevettem fel.
- Akkor?
- Igen!
A tankönyvekkel nem foglalkozva álltunk fel az ágyról, majd egymás karját átkarolva (?) mentünk az ajtó felé.
- Niall, drága. Elmegyek Alexával. -kiáltotta a fürdőajtónál Kristi.
- Szia Niall. -köszöntem én is, szint abban a hangnemben, mint barátnőm.
Kiléptünk az ajtón. Nem tudtam, hogy mit kéne csinálnunk. Lassan mentem a folyosón, de a karomat átkaroló lány gyorsabban ment, szinte szökdécselt. De én leállítottam, és mentünk az én tempómban.
A narancssárga-sárga színű folyosón pillantottam meg a szép képeket. Nem álltam meg megvizsgálni azokat, csak egyszerűen tetszett.
- A srácok ma mennek próbára, holnap meg lesz a koncert. -közölte velem a lány.
- Az jó. Elmenjünk erre a koncertre, vagy ne? Mert én még mindig ragaszkodom ahhoz a felálláshoz, hogy az utolsó koncertre menjünk el.
- Nekem aztán édes mindegy. Én mindenképp elszeretnék jutni egyik koncertjükre. -kacsintott egyet.
A lift helyett a lépcsőt választottuk, ezzel is megterhelni magunkat. Vagyis, hogy hamarabb elfáradjunk.
Közben persze beszélgettünk még. Én nem nagyon figyeltem oda minden szavára amit mondott, csak bólogattam, legyeztem, "aha"-ztam... szóval értitek? Az én bő szókincsem. Erre fel is figyelt.
- Alexa. -velem szemben állt, és egyenest a szemembe nézett. Én persze bambultam- Figyelsz te rám?
- Ja bocsi. -megráztam a fejem.
- Mi történt veled? Olyan elvarázsolt vagy. Nem beszélsz sokat. -lefagyott- Mi történt?
"Most mondjam el neki, hogy tegnap lefeküdtem Zayn-nel? De mi köze hozzá. Elmondom neki, ha akarom!"
- Hallod? Figyelj már! -nem akart békén hagyni.
- Semmi.
- Biztos?
- IGEN!
- Bocs. -maga elé tartotta a kezét, hogy ő nem mondott semmit.
Megforgattam a szemeim.
* Niall szemszöge *
- Srácok, halljátok? -hívta fel magára a figyelmet Zayn- Eszméletlen volt a tegnap estém!
- Na ne mond. Nekem is! -az két kezemet az arcomnak csaptam, majd elnyújtott magas hangon fűztem hozzá.
- Ha-ha... -meglökött- De most komolyan.
- Halljuk! -Louis ejtette ki ezt a szót.
- Tegnap lefeküdtem Alexandrával. -egy gonosz vigyort véltem felfedezni az arcán.
Louis mint az őrült ráugrott Zayn-re, majd a srác elkezdett futkorászni. Mondani sem kell, mind nagyot röhögtünk, amikor Zayn elesett, Louis meg bukfencezett vagy négyet.
Harry csendben ült a fotelben. Mint egy jó "tesó" odamentem hozzá.
- Mi van Haz'?
- Nem lényeg. -legyezett.
- Hát te tudod. -felálltam mellőle (közben ugye leültem...), és lassú lépkedéseket tettem- Végül is... -húztam a szót- nem kell elmondanod... -még mindig húztam, amolyan színészkedés kép- ...,hogy mi bántja szomorú lelkedet.
- Kussolj már. -nevetni kezdett. - Összeismerkedtem egy lánnyal.
- HARRYNEK CSAJA VAN! -kiáltottam, ezzel megszívatva a gyereket.
- MICSODA???? -jött Tommo.
- Harry és.... és... -jött Liam.
- Joanna. Joanna-nak hívják. -közölte a lány nevét.
- Harry és Joanna két szerelmes pár...
Haz' felállt a kanapéról, majd lerohanta Liamet, aki futott, de Harry utolérte. Nekiugrott, majd a földön fetrengtek. Mind a hárman ráugrottunk a srácokra.
- Jól van. Szálljatok le rólam! -könyörgött Liam.
Mind a négyen legurultunk (?) Liamről, és a földön fetrengtünk. Röhögni kezdtünk, és az egész terem a röhögésünktől volt tele.
- Jó csaj ez a Joanna? - Zayn kérdése.
- Ho-hó. -tette Louis a kezét Zayn mellkasára, majd meglökte- Neked ott van Alexa. Minek kérdezel ilyent?
- Basszus Tommo. Hagyj már lógva.
- Én csak a Ti érdekeiteket nézem. Vagy téged az már nem is érdekel? -vonta fel a szemöldökét kérdően.
- Mondom. Hagy. Már. Lógva. Szótagoljam?
- Furcsa vagy Malik. Furcsa.
Zayn megforgatta a szemeit, majd közelebb ment Harryhez. Louis hozzám jött. Mielőtt egy szót mondott volna -ugyanis a szája már nyitásra kész volt- én közbe szóltam.
- Tudom. Nem kell mondani. -megfogtam a hátát, majd megveregettem, és elmentem mellette.
* Alexandra szemszöge *
Vagy este 10 volt már. A szoba ajtóm előtt álltunk Kristivel, a nagy hahotázás még mindig tartott.A lány, mintha nem lenne jól. Csak úgy valami folytán kezdett el először vigyorogni, majd nevetni. Rá néztem... a nevetése ragadós. Nekem már a szám zsibbadni kezdett. De mennyire zsibbadni. Már annyira zsibbadt, hogy nem bírtam abba hagyni a vigyorgást.
A kulcsom a zárban megforgattam, a kilincset lenyomtam. Kristi az ajtónak támaszkodott, és amire az kinyílt.
Elesett. Ezen még jobban kezdtem röhögi. Remélem felvette egy kamera, ahogy beesik a szobába. Valami fergeteges mutatványt nyomott.
- Jól vagy? -leguggoltam hozzá.
- Aucs. -simogatta a karját.
- Gyere, segítek. - a kezem nyújtottam, amit megfogott, és felhúztam.
Már mind a ketten álltunk. Én leültem az ágyra, Kristi ki ment a fürdőbe. A Tv kapcsolót kerestem, ami persze mint mindig, a párna alatt volt. Elővettem tehát, bekapcsoltam a Tv-t, és váltogattam a csatornák között. Az MTV-n állapodtam meg. Imádom ezt a csatornát. Most épp a "Túl képzetlenek" ment, ami az egyik kedvencem.
- Túl képzetlenek? -jött ki a fürdőből Kris.
- Ühümm. -bólintottam.
Lehuppant mellém, és nézni kezdtük.
Ezután egy baromi unalmas sorozat rész ment. Nem is érdekelt, hogy mi az. Ismét kapcsolgattam a csatornák között. Comedy Central. Jeeee -mint ahogy Peter Griffin mondaná elnyújtott, halk hangon-, pont a Family Guy. Egyszerűen nagyszerű. Imádom ezt a sorozatot is. Tényleg. Nem értem. Annyira rossz, hogy már jó. Egy részt néztem meg belőle, aztán már az összes többi. Majdnem tudom mindegyik részt kívülről.
Felcsúsztam az ágyon, és nekidöntöttem a fejem az ágytámlájának. Úgy néztem tovább a Tv-t.
Nem tudom mikor aludtam el, de már aludtam. Azt sem tudtam, hogy Kristi mit csinál. Csak szuszogtam reggelig.
- Akkor én mentem fürdeni... nem zavarok. -mondta Niall "engem nem érdekel" stílusban. De nem érdekelt.
Leültünk egymás mellé az ágyra, majd mesélni kezdett.
- Tegnap Niall elhívott randizni.
- Igen? És hova mentetek? -vártam a válaszát.
- Vacsorázni mentünk. -széles mosollyal közölte velem. Itt még lesz valami úgy érzem.
- És?
- Mi és? -értetlenkedett.
- Nem történt más valami?
- Nem. Mi történt volna?
- Ja. Értem. Semmi. -pedig már azt hittem.. :( :D
Én nem akartam elmesélni neki, hogy mi volt tegnap este nálunk. Kicsit szégyelltem, de csak mások előtt, és nem Zayn előtt. Jó volt meg minden... de úgy érzem, ez nem rá tartozik.
- Veled nem történt semmi izgi? Vagy miért jöttél? -halmozott el egyből két kérdéssel.
- Igazából tanulni jöttem. Meg... -gondolkoztam, hogy elmondjam-e neki- ...már meg sem látogathatom a legjobb barátnőm? -lesütöttem a szemem, persze csak színleltem. -Hallod. Nem kéne tanulni? Igaz, semmi kedvem nincs hozzá az égadta világon!
- Nekem sem. Figyelj. Már sokat gondolkodtam azon... ha tanárok nincsenek, és mi tanulunk... "tanulunk" -helyezte a macska körmöket a levegőbe kijavításként-, akkor... abból nem igen lesz semmi. Lehet, hogy megértjük. De én ott szeretném hagyni a sulit.
- Ez az én barátnőm! -nevettem fel.
- Akkor?
- Igen!
A tankönyvekkel nem foglalkozva álltunk fel az ágyról, majd egymás karját átkarolva (?) mentünk az ajtó felé.
- Niall, drága. Elmegyek Alexával. -kiáltotta a fürdőajtónál Kristi.
- Szia Niall. -köszöntem én is, szint abban a hangnemben, mint barátnőm.
Kiléptünk az ajtón. Nem tudtam, hogy mit kéne csinálnunk. Lassan mentem a folyosón, de a karomat átkaroló lány gyorsabban ment, szinte szökdécselt. De én leállítottam, és mentünk az én tempómban.
A narancssárga-sárga színű folyosón pillantottam meg a szép képeket. Nem álltam meg megvizsgálni azokat, csak egyszerűen tetszett.
- A srácok ma mennek próbára, holnap meg lesz a koncert. -közölte velem a lány.
- Az jó. Elmenjünk erre a koncertre, vagy ne? Mert én még mindig ragaszkodom ahhoz a felálláshoz, hogy az utolsó koncertre menjünk el.
- Nekem aztán édes mindegy. Én mindenképp elszeretnék jutni egyik koncertjükre. -kacsintott egyet.
A lift helyett a lépcsőt választottuk, ezzel is megterhelni magunkat. Vagyis, hogy hamarabb elfáradjunk.
Közben persze beszélgettünk még. Én nem nagyon figyeltem oda minden szavára amit mondott, csak bólogattam, legyeztem, "aha"-ztam... szóval értitek? Az én bő szókincsem. Erre fel is figyelt.
- Alexa. -velem szemben állt, és egyenest a szemembe nézett. Én persze bambultam- Figyelsz te rám?
- Ja bocsi. -megráztam a fejem.
- Mi történt veled? Olyan elvarázsolt vagy. Nem beszélsz sokat. -lefagyott- Mi történt?
"Most mondjam el neki, hogy tegnap lefeküdtem Zayn-nel? De mi köze hozzá. Elmondom neki, ha akarom!"
- Hallod? Figyelj már! -nem akart békén hagyni.
- Semmi.
- Biztos?
- IGEN!
- Bocs. -maga elé tartotta a kezét, hogy ő nem mondott semmit.
Megforgattam a szemeim.
* Niall szemszöge *
- Srácok, halljátok? -hívta fel magára a figyelmet Zayn- Eszméletlen volt a tegnap estém!
- Na ne mond. Nekem is! -az két kezemet az arcomnak csaptam, majd elnyújtott magas hangon fűztem hozzá.
- Ha-ha... -meglökött- De most komolyan.
- Halljuk! -Louis ejtette ki ezt a szót.
- Tegnap lefeküdtem Alexandrával. -egy gonosz vigyort véltem felfedezni az arcán.
Louis mint az őrült ráugrott Zayn-re, majd a srác elkezdett futkorászni. Mondani sem kell, mind nagyot röhögtünk, amikor Zayn elesett, Louis meg bukfencezett vagy négyet.
Harry csendben ült a fotelben. Mint egy jó "tesó" odamentem hozzá.
- Mi van Haz'?
- Nem lényeg. -legyezett.
- Hát te tudod. -felálltam mellőle (közben ugye leültem...), és lassú lépkedéseket tettem- Végül is... -húztam a szót- nem kell elmondanod... -még mindig húztam, amolyan színészkedés kép- ...,hogy mi bántja szomorú lelkedet.
- Kussolj már. -nevetni kezdett. - Összeismerkedtem egy lánnyal.
- HARRYNEK CSAJA VAN! -kiáltottam, ezzel megszívatva a gyereket.
- MICSODA???? -jött Tommo.
- Harry és.... és... -jött Liam.
- Joanna. Joanna-nak hívják. -közölte a lány nevét.
- Harry és Joanna két szerelmes pár...
Haz' felállt a kanapéról, majd lerohanta Liamet, aki futott, de Harry utolérte. Nekiugrott, majd a földön fetrengtek. Mind a hárman ráugrottunk a srácokra.
- Jól van. Szálljatok le rólam! -könyörgött Liam.
Mind a négyen legurultunk (?) Liamről, és a földön fetrengtünk. Röhögni kezdtünk, és az egész terem a röhögésünktől volt tele.
- Jó csaj ez a Joanna? - Zayn kérdése.
- Ho-hó. -tette Louis a kezét Zayn mellkasára, majd meglökte- Neked ott van Alexa. Minek kérdezel ilyent?
- Basszus Tommo. Hagyj már lógva.
- Én csak a Ti érdekeiteket nézem. Vagy téged az már nem is érdekel? -vonta fel a szemöldökét kérdően.
- Mondom. Hagy. Már. Lógva. Szótagoljam?
- Furcsa vagy Malik. Furcsa.
Zayn megforgatta a szemeit, majd közelebb ment Harryhez. Louis hozzám jött. Mielőtt egy szót mondott volna -ugyanis a szája már nyitásra kész volt- én közbe szóltam.
- Tudom. Nem kell mondani. -megfogtam a hátát, majd megveregettem, és elmentem mellette.
* Alexandra szemszöge *
Vagy este 10 volt már. A szoba ajtóm előtt álltunk Kristivel, a nagy hahotázás még mindig tartott.A lány, mintha nem lenne jól. Csak úgy valami folytán kezdett el először vigyorogni, majd nevetni. Rá néztem... a nevetése ragadós. Nekem már a szám zsibbadni kezdett. De mennyire zsibbadni. Már annyira zsibbadt, hogy nem bírtam abba hagyni a vigyorgást.
A kulcsom a zárban megforgattam, a kilincset lenyomtam. Kristi az ajtónak támaszkodott, és amire az kinyílt.
Elesett. Ezen még jobban kezdtem röhögi. Remélem felvette egy kamera, ahogy beesik a szobába. Valami fergeteges mutatványt nyomott.
- Jól vagy? -leguggoltam hozzá.
- Aucs. -simogatta a karját.
- Gyere, segítek. - a kezem nyújtottam, amit megfogott, és felhúztam.
Már mind a ketten álltunk. Én leültem az ágyra, Kristi ki ment a fürdőbe. A Tv kapcsolót kerestem, ami persze mint mindig, a párna alatt volt. Elővettem tehát, bekapcsoltam a Tv-t, és váltogattam a csatornák között. Az MTV-n állapodtam meg. Imádom ezt a csatornát. Most épp a "Túl képzetlenek" ment, ami az egyik kedvencem.
- Túl képzetlenek? -jött ki a fürdőből Kris.
- Ühümm. -bólintottam.
Lehuppant mellém, és nézni kezdtük.
Ezután egy baromi unalmas sorozat rész ment. Nem is érdekelt, hogy mi az. Ismét kapcsolgattam a csatornák között. Comedy Central. Jeeee -mint ahogy Peter Griffin mondaná elnyújtott, halk hangon-, pont a Family Guy. Egyszerűen nagyszerű. Imádom ezt a sorozatot is. Tényleg. Nem értem. Annyira rossz, hogy már jó. Egy részt néztem meg belőle, aztán már az összes többi. Majdnem tudom mindegyik részt kívülről.
Felcsúsztam az ágyon, és nekidöntöttem a fejem az ágytámlájának. Úgy néztem tovább a Tv-t.
Nem tudom mikor aludtam el, de már aludtam. Azt sem tudtam, hogy Kristi mit csinál. Csak szuszogtam reggelig.
Nincsenek megjegyzések:
Megjegyzés küldése